Félelmetes tempóban zsugorodnak a Föld gleccserei

Egyre gyorsabban veszítik a Föld gleccserei a tömegüket, derül ki egy új, átfogó tanulmányból.

A szakértők is ledöbbentek az olvadás mértékén

A kutatók szerint ez a drámai visszaesés a globális felmelegedés és a fokozódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás következménye. Michael Zemp, a Zürichi Egyetem professzora és a Világ Gleccserfigyelő Szolgálatának igazgatója szerint tisztában voltak vele, hogy ezek a hatalmas képződmények olvadnak, de a veszteség mértéke még őket is megdöbbentette.

A tanulmány kiemelte, hogy Európa hegyvidékein, például az Alpokban és a Pireneusokban volt a legnagyobb a jégveszteség. Ezekben a régiókban a gleccserek térfogatának 40%-a eltűnt a vizsgált időszakban. Zemp elmondta, hogy „az Alpokban két egymást követő év alatt a jég 10%-a olvadt el”.

A kutatók műholdfelvételek és közvetlen mérések alapján elemezték a világ összes gleccserének állapotát. A felmérésből azonban Grönland és az Antarktisz kimaradt, mivel ezek a hatalmas jégmezők lassabban reagálnak a felmelegedésre. Az összegyűjtött adatokat egységes formátumba konvertálták, hogy pontos képet kapjanak a gleccserek állapotának változásairól, számolt be a Live Science.

A Mendenhall-gleccser. Fotó: Wikimedia Commons

A Föld gleccserei évente átlagosan 273 milliárd tonna jeget veszítettek 2000 és 2023 között

Ez a mennyiség a gleccserek teljes térfogatának 5%-os csökkenését jelenti a 21. század kezdete óta. Az eredmények viszont jelentős eltéréseket mutattak az egyes régiókban. Míg az Alpokban és a Pireneusokban a legnagyobb mértékű volt az olvadás, addig a szubantarktikus szigeteken lévő jégtömegek csupán 2%-kal csökkentek. Ráadásul a 2012 és 2023 közötti időszakban 36%-kal nőtt az éves jégveszteség a 2000 és 2011 közötti évekhez képest, ami azt mutatja, hogy a folyamat tetemesen gyorsul. A francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) szerint másodpercenként három olimpiai úszómedencényi jég olvad el vagy szakad le a gleccserekről világszerte.

A képződmények olvadása jelentős mértékben hozzájárult a tengerszint-emelkedéshez is. A vizsgált időszakban a globális tengerszint 18 milliméterrel emelkedett a jégveszteség miatt, ami 2,5 milliméterrel több, mint amit a Grönlandi jégmező okozott az 1990-es évektől kezdve. Az olvadó jégtömegek azonban nem csupán a tengerszint-emelkedés miatt jelentenek veszélyt. Inés Dussaillant Lehmann, a Zürichi Egyetem kutatója szerint „ezek létfontosságú édesvízforrások, különösen Közép-Ázsiában és az Andokban élő közösségek számára”, így az édesvízforrások csökkenése komoly fenyegetést jelenthet ezekre a régiókra.

A kutatók szerint a következő évtizedekben a helyzet tovább súlyosbodhat. Még ha jelentősen csökkentenénk is az üvegházhatású gázok kibocsátását, a gleccserek legalább 25%-át akkor is elveszítenénk 2100-ra. Ha a jelenlegi kibocsátási szint fennmarad, akár 50% is eltűnhet a század végére. Zemp hangsúlyozta, hogy már minden elkerült tizedfoknyi melegedés segíthet a képződmények megőrzésében és mérsékelheti a káros hatásokat.

Érdemes elolvasni:

• Miért nincs a Föld legnagyobb meteoritja körül egy hatalmas becsapódási kráter?
• A valaha volt legrosszabb halálnem megváltoztatta azt, amit a radioaktivitásról gondolunk
• Épp most változik meg a Föld belső magjának alakja